Sziasztok.!

Egy kis délutáni elfoglaltságnál nem is lehetett volna jobb,mint amit mi csináltunk.: ))

Délután 2 óra múlt.
Indulok Nikehoz hogy elvigyem sétálni.
Amikor odaérek az ajtóhoz,megsimogatom a buksiját a kapun keresztül,és beletúrok a zsebembe.Mivel hát kulcs nélkül nem tudok bemenni.Keresem keresem,de nem találom.A pórázt becsúsztattam a kapu mellett,és gyorsan visszafutottam kulcsért.Azt a szó szerinti sírást,még egy ember sem tudja utánozni.Miközben én futottam vissza kín keserves,szó szerinti,sírást hallottam magam mögött.Hiába mondtam neki hogy mindjárt jövök,ezt egy felspirázott kutya valószínűleg nem érti.Szóval amilyen gyorsan csak vittek a lábaim,rohantam vissza.Gyorsan,kulcs a kézben,és már sprint is vissza.Amikor visszaértem Nikehoz,azt a boldogságot a pofiján.....leírhatatlan.Nyitom az ajtót,belépek,és a kutya össze-vissza rohangált,csak azért hogy üdvözöljön ugrott oda hozzám,de már hajtotta is tovább a lába a pórázhoz.Levettem a hámot,gyorsan felcsatoltam,és a pórázt is rátettem.Indulhatunk!.Lassú kocogással haladtunk végig az utcákon,mire kiértünk,oda...oda..igen,ahol Nike már szabadon rohanhatott.Rövidke távon séta,és már mentünk is a diósunkba.[ Egy dió fákkal teleültetett terület,apumé,ahol Nikenak fel van állítva az agility pálya is.: ) ]Labdázás bemelegítés képpen,és neki láttunk a szlalomnak.Meg kell hagyni,eléggé megyeget neki.Szóval,büszke vagyok rá.Miután kellően szépen megcsinálta a szlalomot,egy kis "lazítás" képpen,beavattuk a már az előzőkben leírt huzavona játékunkat.Meg is lepődtem,hogy milyen strapa bíróra sikeredett.

A kis játék után,újra jöhetett az agility.Most már nem csak a szimpla szlalom,hanem akadállyal is bővített pálya volt.Nagyon szépen ment neki,néha kiugrott igaz a szlalomból,de amikor újra kezdtük,már ment neki.Szóval erre is büszke vagyok.: ))

Ezek után,egy kis labdázás és pihizés zajlott,míg én berendeztem a pályát.
Amikor végeztem,elindultunk a pályán,de csak az elejét vettük,kétszer.
Utána nagy dicséretként egy labda eldobás volt.Ezek után,még a közepét is kétszer vettük az elejével összefogva,és utána mehetett az egész pálya.Harmadszorra,már szinte hiba,és megállás nélkül haladt végig a pályán.Nagy dicséret volt ezrével.: ))
Ezek után,pihenés képpen csak az ugratást gyakoroltuk.
 

És...az utolsó kis " munka " a nyomkeresés volt.: ))
Ezt mindaddig élvezte is Nike,míg egy szörnyű dolog...egy NAGYON SZÖRNYŰ dolog
nem történt.Vígan,megtalálta a nyomot,oda is adta nekem,mire nagy durranás hallatszott,petárda durrant.Mint már az előzőkben említettem hogy mindenki figyeljen a kutyájára,ez számomra mégis váratlanul jött.Egy másodperc figyelem,és behúzott fülekkel találkoztam,és rémült tekintettel az ölemben.Tudom,nem a legjobb módszer,de elkezdtem mondogatni,hogy ' Semmi baj ! , Ne félj,nem bánt .! Tss.! ' nyugtató szavakat,és rögtön kapcsoltam,hogy ezt elszúrtam.Amikor kellően lenyugodott,újra kezdtük,persze már óvatosabban a játékot,mire újra ,hosszú sípolás,és durranás,azaz az úgynevezett sikoly.!
Hát nem tudom,hogy ezekben a vackokban mi a jó,de a kutyákat halálra ijeszti.Amikor kicsit megindult,én szóltam neki hogy ' Héló pajtás nem menekülünk.! '.És láss csodát nem is menekült.: DD.Mondjuk,ezek után felcsatoltam rá a hámot,és pórázon tettem vele egy levezető sétát.Vissza fele,nagyon higgadt volt,és nem is húzott az úton,szóval megvoltam vele elégedve.: )).Kis kör a faluban,és irány-surány haza.Otthon,egy picit még lemostam,és kifésültem a szőrét,aztán játszottunk egy picit még.Miután kellően elfáradt,megkapta a finom kaját,szóval volt nagy öröm,és sec perc alatt benyomta.: DD.

Tömören ennyi.!: )

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.